Már csak néhány hét van hátra a kft -knek a tőke emelésére kapott haladékából, a jelenlegi állapot szerint még 63 ezer cégnek kell sürgősen intézkednie - hívta fel a figyelmet az Opten közleménye.

2017. március 15-én lejár a már egy évvel meghosszabbított határidő is, amely szerint a kft-knek a jegyzett tőkéjükkel meg kell felelni a 2014-ben hatályba lépett új magyar Polgári Törvénykönyv előírásainak, azaz minimum 3 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkezniük a korábbi 500 ezer forint helyett. (Az eredeti határidő tavaly járt le, ezt azonban egy évvel kitolta az Országgyűlés.)

A vállalkozásoknak több választási lehetőségük van a törvényi kötelezettségek teljesítésére, többek között dönthetnek tagi befizetés vagy apport mellett, de törzstőkén felüli vagyonból is megoldható az emelés, ha a társaság rendelkezik ilyen vagyonnal, amely e célra fordítható.

A társaságok határozhatnak úgy is, hogy nem a tőke emelésével, hanem a társasági forma megváltoztatásával tesznek eleget a kötelezettségeiknek, de dönthetnek egyesülés vagy megszüntetés mellett is. Érdekesség, hogy csak minden harmadik vállalkozásnak segített a határidő egy éves kitolása. 2016 év elején ugyanis hasonló nagyságrendben, 100 ezer körül volt a tőkekövetelményeknek nem megfelelő kft-k száma.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a 63 ezer cég több mint a teljes hazai cégbázis 10 százaléka, tehát a tét nem kicsi. Vélhetően több tízezer cég csak az utolsó pillanatban fogja az emelést megtenni, de a kisebb vagy passzívabb cégek közül valószínűleg sokan fognak a megszüntetés mellett dönteni.

Ha a vállalakozások a fenti határidőig nem készülnek el a szükséges változásokkal, életbe léphetnek a törvényben foglalt szankciók, amelyeknek első lépéseként a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a társasággal szemben a törvényes működés helyreállítása érdekében.

A magasabb tőkekövetelmény nyilván nagyobb teher a vállalkozásoknak, de a cégvilág egésze jól jár a változtatással. A tőke megemelése azt eredményezi, hogy a tulajdonosok nagyobb súllyal vállalnak felelősséget cégeik jogszerű működéséért és fizetési fegyeleméért. Ez nemcsak akkor jelent pozitív változást, amikor számon kérhetővé válik a fizetési késedelembe kerülő társaság, hanem már azzal is, hogy kevesebb olyan társaság alakul, amely eleve a jogi kiskapuk kijátszására jött létre.

Az elmúlt hetekben tovább bővült az MFB Pontok hálózata. Szeptember elejétől már 289 hitelintézeti fiókban érhető el a „Mikro, Kis- és Középvállalkozások Versenyképességének Növelése Hitel” a vállalkozások számára. 2016. szeptember elejétől megkezdődött a hitel folyósítása is. Az első folyósított hitel esetében az FHB Bank szegedi, Széchenyi téri bankfiókjában működő MFB Pontja szolgálta ki a vállalkozást, amely gépvásárlásra igényelte a hitelt.

A Takarékbank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt. és az FHB Zrt. kijelölt fiókjaiban fokozott az érdeklődés az első 0%-os uniós hitel iránt. A rögzített hitelkérelmek összege pedig meghaladja az tizennyolc milliárd forintot. A Mikro, Kis- és Középvállalkozások Versenyképességének Növelése Hitelprogramban meghirdetett 44 milliárd forintot elsősorban beruházásokra, termelőeszközök és forgóeszközök beszerzésére lehet felhasználni. A hitel akár 15 éves futamidővel, egyszerűsített bírálati eljárással igénybe vehető minimum 1 millió, maximum 600 millió forint összegben, minimálisan 10%-os saját forrás mellett. A hitelhez akár 1 éves rendelkezésre tartást, a tőketörlesztésnél 1 éves türelmi időt is ad az MFB.

A kormány kiemelt gazdaságpolitikai célja, hogy hazánk kevésbé fejlett régióiban működő vállalkozások forráshoz jutását elősegítse, melynek egyik eszköze lehet az ország teljes területét lefedő MFB Pontok hálózatának a kiépítése. Az MFB ennek megfelelően folytatja az MFB Pontok országos hálózatának kiépítését, így pár hónapon belül mind a 442 MFB Pont az érdeklődők rendelkezésére áll majd. Az MFB Pontok elhelyezkedéséről és a Mikro, Kis- és Középvállalkozások Versenyképességének Növelése Hitelről minden információ elérhető az mfbpont.hu weboldalon.

Kényelmes megoldás, csak bukhatjuk az adómentességet, ugyanis a központi megoldás nem feltétlen egyszerű és nem veszi figyelembe a helyi adómentességet.

A helyi iparűzési adót (hipa) az egyes önkormányzatok maguk állapítják meg, és a bevallására is egyedi módszereket dolgoztak ki. A nagyobb települések esetében gyakori az online kitöltést biztosító rendszer, de a kisebbeknél sokszor papíralapon zajlik a bevallás.

Január 1-jétől a NAV lehetőséget biztosít arra, hogy az adózók elektronikusan, a hivatal Általános nyomtatványkitöltő programjával (Ányk.) vallják be állandó jellegű hipa kötelezettségüket. Több önkormányzatot érintő adókötelezettség esetén csoportosan is be lehet küldeni a bevallásokat.

A NAV a bevallást tartalmi vizsgálat nélkül továbbítja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. Nem vizsgálja a benyújtási jogosultságot sem, ennek céljából továbbítja a beküldő adóazonosító jelét és nevét az önkormányzathoz. A NAV-hoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.

Az Ányk-ban minden adatot manuálisan kell bevinni, kiszámolni; az ugyanis nem ismeri a helyi szabályozásokat, adómértékeket, nem is beszélve az esetleges kedvezményekről – hívja fel a figyelmet a Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE). Vagyis a helyi szabályok ismerete és a körültekintő számítás nem spórolható meg az egységesített felülettel.

Az önkormányzatok saját döntésük alapján adómentességet adhatnak azok számára, akiknek az adóalapja 2,5 millió forintnál kevesebb. A helyi adókról szóló törvény azonban úgy rendelkezik, hogy a bevallási nyomtatványt azok vehetik igénybe, akik kedvezményre nem jogosultak, vagy azt nem kívánják igénybe venni.

Ugyan az Ányk. használatára vonatkozó rendelkezések új paragrafusban kerültek be a jogszabályba, a MINKE szakértői úgy vélik, hogy a két bekezdést együttesen kell értelmezni. Vagyis amennyiben a könyvelő nem jár el körültekintően, és figyelmetlenségből vagy kényelemből az Ányk-s megoldás mellett dönt, a vállalkozás elveszítheti adómentességét.

1./ Számla kötelező adattartamának változása:

Amennyiben a belföldi adóalanyok esetében a kiállított számla áthárított adó tartalma eléri a 100 ezer forintot, akkor a vevő adószámát fel kell tüntetni. ( jelen esetben ez most 1 millió Ft. )

A 2016 évben kibocsátott olyan számlán is fel kell tüntetni, amelynek teljesítési időpontja 2017 év.

2./ Új kedvezményes adókulcs:

5 % os adókulcs érvényesül 2017-től az alapvető élelmiszerekre, mint például a baromfihús, friss tej, tojás.

Internet szolgáltatások adókulcsa 18 %-ra változik. Ezzel együtt a fogalmi meghatározás pontosításra kerül e témakörben.

3./ Fordított adózás bővülése:

A 6. számú mellékletben bemutatott hulladék termékek köre bővül a krómhulladék és törmelék, vanádium hulladék és –törmelék tételekkel.

Az építési engedélyek változásával az olyan ingatlan létrehozása, bővítése, vagy egyéb megváltoztatásra irányuló építési-szerelési tevékenység, melyet egyszerű bejelentéshez kötöttek, is fordított adózás alá fog tartozni.

4./ ÁFA visszatérítés viszonosság Norvégiával:

Norvég adóalanyok is visszaigényelhetik a belföldi beszerzések után a reájuk áthárított áfát,

Belföldi adóalanyok is visszaigényelhetik, Norvégiában rájuk áthárított áfát.

Azon ügyletek esetében lehet először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2014. január 1 napját követi.

Ezen ügyletek esetében legkésőbb 2016. szeptember 30.-ig nyújthatók be az adóhivatalhoz.

5./ Építési szabályok változása miatt:

OTÉK rendeletre hivatkozással megváltozott a hasznos alapterület fogalma.

Egyszerű bejelentéssel létrehozott ingatlanok esetén változott az újnak minősülő ingatlanok fogalma.