A kisvállalkozások tételes adójának jogszabályi hátterét a 2012. év CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) tartalmazza. 2020. január 01-től megszűnik az EVA adózási forma. Ebből adódóan minden EVA-s adózónak döntenie kell, hogy a tevékenységét milyen adózási forma keretében folytatja tovább.

Egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, és a 2017-es törvényi változással kibővítésre került a kisvállalkozások tételes adózását választhatók köre az ügyvédi irodával.

A felsorolás adja, hogy KFT nem lehet kisadózó, illetve olyan betéti társaság sem, amelynek a beltagja egy KFT.

Mitől ilyen népszerű ez az adózási forma?

Az egyik legfontosabb, hogy év közben is választható ezen adózási forma, amely már meglévő vállalkozások esetében a bejelentkezést követő hónap első napjától alkalmazható.

Azok a vállalkozások – a fenti felsorolásban szereplők – akik újonnan alakulnak és kezdik meg tevékenységüket már a bejelentkezés alkalmával választhatják ezt az adózási formát.

Egyszerű, mert az adminisztrációs terhek minimálisak, az fizetendő adó összegének meghatározása könnyű.

2019. január 1-től fontos változás lépett életbe!

Változott a KATA adózást NEM választhatókra vonatkozó jogszabályi előírás.

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében, vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte. Ez az időszaki korlát 2018.12.31-ig, 2 év volt.

Szintén fontos változás lépett életbe 2019.07.01-től!

A főállású kisadózó vállalkozó által igénybe vett pénzbeli ellátások (például gyed, táppénz) alapja változatlan adófizetési kötelezettség mellett megemelkedik. Ez azt jelenti, hogy az 50.000 forintos tételes adó megfizetése esetén 94.400 forintról 98.100 forintra, míg a magasabb mértékű – 75.000 forintos – tételes adó megfizetésekor 158.400 forintról 164.000 forintra emelkedik az ellátási alap.

Az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos előírásokkal általában tisztában vagyunk, hiszen ott maga az egyéni vállalkozó az, aki a KATA hatálya alá tartozik. Ha van alkalmazottja, az munkaviszony keretében van foglalkoztatva.

Nem ilyen egyszerű ez a vállalkozások tekintetében.

Néhány előírás a vállalkozások KATA alá tartozásnak kötelezettségei közül:

• azok a tagok, akik személyes közreműködésre kötelezettek, kizárólag kisadózóként lehet bejelenteni.
• kisadózó betéti társaság és közkereseti társaság esetében a társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszonyban működhet közre.
• minden olyan vállalkozásnak, amely a kisadózó vállalkozások tételes adóját választja, legalább egy főt kisadózóként be kell jelentenie.

Természetesen itt is nyilatkozni kell, hogy a bejelentett kisadózó fő-, vagy mellékállású kisadózónak minősül-e.

Mekkora összeg a kisadózó vállalkozások tételes adója?

A főállásúnak minősülő kisadózó, illetve kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50.000 Ft tételes adót fizet. Itt választható a magasabb összegű tételes adó is, melynek összege 75.000 Ft.

A főállásúnak nem minősülő kisadózó, illetve kiadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 Ft tételes adót köteles fizetni.

Azt, hogy melyik tételes adó, milyen összegű ellátásra jogosít, azt a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó konferencia keretében végigelemezzük. Összehasonlítjuk a különböző ellátási jogosultságokat.

A legkedvezőbb változás 2019.01.01-től!

2019.01.01-jétől 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedett az alanyi adómentesség határa.

Ez azt jelenti a KATA alanyok esetében, hogy évi 12 millió forintos bevételi határig nem kell áfát felszámítaniuk és fizetniük, amennyiben az alanyi adómentességet választotta. Mindebből pedig az következik, hogy áfa bevallást sem kell benyújtaniuk.

Milyen kivételek vannak ez alól? Ezt a konferencia keretében együtt végigvesszük.

Ami nagyon fontos még, hogy ha a kisadózó nettó bevétele meghaladja a 12 millió forintot, akkor az e feletti, általános forgalmi adót nem tartalmazó rész után  40%-os adót kell fizetnie.

Tudni kell, hogy ezzel még nem esik ki az adóalany a KATA hatálya alól, csak erre a részre magasabb összegű az adó, maga a vállalkozó még maradhat kisadózó.

Határidő

A 2018-as évben KATA adóalanyiság alatt elért bevételeinket számba kell venni és erről 2019.02.25-ig a 18KATA bevallást kell elkészíteni és az adóhatóság részére elektronikusan megküldeni.

Mit is kell ebben a bevallásban szerepeltetni?

A személyes adatokon túl fel kell tüntetni, hogy milyen időszakra vonatkozik a bevallás. Ha egész évben fennállt a KATA adóalanyiság, akkor a bevallás időszaka január 1 – december 31-ig terjed. Ha évközben kezdődött a KATA adóalanyiság, akkor a kezdés napja, a KATA alá való bejelentkezés napját követő nap, melyről az adóhatóság értesítést is küldött.

Abban az esetben, ha a KATA adóalanyiság szünetelt, nem volt tételes adófizetési kötelezettség, akkor azt csak abban az esetben kell a bevallás főlapján X-el jelölni, ha ebből kifolyólag az arányosítás következtében 40%-os adófizetési kötelezettség is keletkezik.

A KATA adóalany 2018-as évben 8 millió forintos bevételi értékhatárig választhatta az általános forgalmi adóban az alanyi adómentességet.

Ha ennél több bevételt ért el a vállalkozás, akkor a 8 millió forintos bevétele feletti rész már ÁFA követes bevételnek számít.

NEM bevétel kategóriák

• az áthárított (felszámított) ÁFA
• az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel)
• az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatása (ideértve különösen a korábban nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét). Ettől eltérően bevétel a kölcsönre, hitelre kapott kamat!
• a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel kapott vagyoni érték,
• a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

(Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az olyan támogatás minősül, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.)

Foglaljuk össze, hogy a bevételeket milyen időpontban kell számításba venni!

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény az értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy a különböző formában megszerzett bevételnek mi a szerzési időpontja.

• Pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja.

Például a kisadózó vállalkozás olyan szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési időpontja 2018. december 16., a számla kiállításának időpontja 2018. december 18., de az ellenérték jóváírásának időpontja 2019. január 10., akkor ez a pénzbevétel a 2019. évben számít megszerzett bevételnek.

• Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne. Itt egyedileg kell megvizsgálni, hogy folyamatos teljesítésről van szó, vagy egy egyszeri szolgáltatás nyújtásáról.

A fentiek figyelembevételével kell meghatározni és kitölteni a NYILATKOZAT-ban a kisadózó vállalkozás által elért bevétel összegét. FONTOS! Az adatot ezer forintban kell meghatározni.

Adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség az 1 millió forintot meghaladó bevételről!

A kisadózó vállalkozásnak nyilatkoznia kell a bevallás 02-es lapján azon vállalkozásokról, aki(akik)-től a bevallási időszakon belül összességében 1 millió forintot meghaladó bevételt szereztek. FONTOS! Ne hanyagoljuk el a kitöltést, mert a kifizető is nyilatkozik és adatot szolgáltat, tehát van kontroll adatszolgáltatás is, mely alapján ez a kötelezettség ellenőrizhető.

A bevallás 01-es lapja csak akkor tölthető ki, ha a főlapon nyilatkoztunk a 40%-os mértékű adófizetési kötelezettségről. Ezen lap 1-es sorába meg kell határozni azt a bevételi értékhatárt, ami vonatkozik ránk.

Ha egész évben működtünk, akkor ez az összeg 12 millió forint, hiszen az e feletti rész után kell 40%-os adót fizetnünk. A 02-es sorba a ténylegesen elért bevételt kell beírni és a többit már a nyomtatvány automatikusan meg is határozza számunkra.

FONTOS! Nem elég, hogy kiszámoljuk ezt a többlet adót, meg is kell azt fizetni!

Forrás: Antalfi Csilla - 5percado.hu