A Magyar Közlöny 2016/42-es számában került kihirdetésre, hogy 2016. szeptember 30-ától és 2017. január 1-jétől a kormány további ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét.

A gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást végzők, a plasztikai sebészeti tevékenységet folytatók, a diszkót, illetve táncteremet működtetők, a ruházati tisztító szolgáltatást végzők és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások lesznek kötelezettek az online pénztárgép használatára szeptember 30-ától.

2017. január 1-jétől pedig a pénzváltók csatlakoznak az online rendszerhez, illetve szintén 2017. január 1-jétől a személyszállító tevékenységet végző taxisok bevételéről is online adatokat kell szolgáltatni a NAV-nak.

Varga Mihály 2016. március 22-én megtartott budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a vállalkozásokat és a magánszemélyeket terhelő adók csökkentése mellett a korábbiaknál jóval szigorúbban kíván eljárni a kormány az adóelkerüléssel szemben. Hozzátette: a feketegazdaság visszaszorításában jelentős szerepet játszott az online pénztárgépek használatának és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése.

A tárcavezető leszögezte: a pénztárgéprendelet módosításának előkészítésekor megvizsgálták, hogy melyek azok a szolgáltató szektorok, amelyek esetében az átlagosnál lényegesen magasabb a bevételek eltitkolásának aránya. A bevezetés időpontjánál szintén körültekintően járt el a kormány, hiszen az érintetteknek megfelelő idő áll rendelkezésükre a készülékek beszerzéséhez.

Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban többek között a kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátó üzletekben és a szállodákban – emlékeztetett a tárcavezető kiemelve: a tárca számításai szerint 2014-ben 150-200 milliárd forint többlet adóbevételt eredményeztek ezek a pénztárgépek a költségvetés számára, 2015-ben további mintegy 60-90 milliárdos többletbevétel köszönhető a rendszer működésének.

Jogszabály: A nemzetgazdasági miniszter 9/2016. (III. 25.) NGM rendelete a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról.

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy társasági adókedvezményt (tao) kaphassanak azok a cégek, amelyek idén és jövőre összesen legfeljebb 19 milliárd forinttal támogatják a budapesti olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot. A képviselők  117 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el a társasági és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvények ezt tartalmazó módosítását.

Az új szabályozás szerint a támogatók a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság közös tulajdonában lévő nonprofit zrt. igazolása alapján vehetik igénybe az adókedvezményt, amelynek mértékét és felhasználási módját az előadóművészeti szervezetek, filmalkotások és látvány-csapatsportok támogatásánál már alkalmazott tao-törvény szabályozza. Ez alapján a javaslat rögzíti, hogy a támogatás 25 százaléka elismert költség, és nem növeli az adóalapot.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kezdeményezésére az elfogadott szöveg kimondja, hogy az olimpiai pályázat lebonyolítójának szánt támogatásoknál nem kell alkalmazni a költségvetési támogatásokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A képviselők kikötötték továbbá, hogy a támogatást csak a köztartozással nem rendelkező cégek vehetik igénybe, a pályázatot lebonyolító társaságnak pedig a 2017 végéig egy éven belül be kell fizetnie a költségvetésnek a fel nem használt támogatást.

A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezéseinek átvételére, amelyek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket.

A képviselők 175 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el a Ptk. hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítást. Az előterjesztők szerint a kft.-knek azért kellett haladékot adni, mert számos jelzést kaptak arról, hogy a társaságok nem tudnak időben eleget tenni a Ptk. előírásainak.

A Ház döntésével egyértelművé tette azt is, hogy a korlátolt felelősségű társaságokat terhelő kötelező tőkeemelés után járó magas, 40 ezer forintos illetéket akkor sem kell megfizetni, ha a cég egyéb adatváltozást is bejelent, és ezen esetek többségében is az általános változásbejegyzési illetékmérték, vagyis 15 ezer forintot kell fizetni.